Mit kell tudni a kullancsokról?

A kullancsok obligát vérszívók, a pókszabásúak közé tartózó ízeltlábúak. Életükben csak egyszer szívnak vért, ezt követően a gazdáról lepottyannak, a nőstények petéiket lerakják, és összetöpörödnek, elpusztulnak. A kifejlett kullancsoknak a vérszívásához 2 – 4 napra van szükségük, és azért nehéz eltávolítani őket, mert szinte „bebetonozzák” a szájszervüket a  gazdaállat bőrébe, hogy a teljes táplálkozási időszakot nyugodtan átvészeljék. Ekkor, vérszívás folyamán juttatják be a különböző kórokozókat, a kutya szervezetébe.

Több, különböző betegséget terjeszthetnek, az egyik leggyakoribb a babeziózis.

Az utóbbi időben az esetszámok jelentősen megemelkedtek, és a megbetegedés gyakorlatilag minden évszakban jelentkezik. Az első napokban szinte teljesen jellegtelen tüneteket okoznak, a kutya bágyadt és kedvetlen lesz, amelyhez nem ritkán igen magas, 40.5 °C feletti láz, és többnyire étvágytalanság társul. A szétesett vörösvérsejtek miatt a vizelet egyre sötétebbé válik, végül a színe feketekávéhoz hasonló lehet. A kutya állapota rohamosan romlik, míg végül nem tud lábra állni. Kezelés nélkül a kutyák legtöbbje néhány napon belül elpusztul, ezért a legfontosabb: a legcsekélyebb gyanús tünet, hirtelen lázas, elesett állapot megjelenése esetén késlekedés nélkül forduljon állatorvoshoz, még akkor is, ha Ön nem talált kullancsot a kutyájában! Mire a tünetek egyértelművé teszik a babéziózist, gyakran már késő a hatásos kezeléshez, akár egy nap késlekedés is a kutya életébe kerülhet!

A legfontosabb kullancsok elleni védekezés, a megelőzés! 

Különféle kullancs-irtó és távoltartó-szerek használata mellett is fordítsunk időt a kutya szőrének átvizsgálására, főleg ha rendszeresen járjuk az erdőt, mezőt akkor a séta után át kell nézni kutyánk szőrzetét és a talált kullancsot azonnal el kell távolítani, lehetőleg egyben és élve, erre különféle csipeszek és kanalak szerezhetők be. Az olajjal vagy benzinnel való leöntés nem javasolt, teljesen hibás tévhit!

Elhízásra hajlamos kutyafajták

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy bizonyos fajták jóval könnyebben híznak el másoknál.

Ezeknél a fajtáknál feltehetően genetikai alapja van a fokozott zsírraktározásnak, de a táplálkozási mód is hozzájárul a szükségesnál nagyobb energiabevitelhez. Bizonyára sok kutyatartó hallott már róla, hogy pl. egy labrador mindent mohón felfal, míg egy ír szetter a legfinomabb falatokat is csak hosszas unszolás után hajlandó megenni. Alapvetően azonban igaz, hogy a legtöbb kutya többet eszik, ha több élelmet kap.  A jó étvágyú kutyának általában túl sokat ad enni a gazdi, abban a tévhitben, hogy különben nem lakik jól. Az elhízásra hajlamos fajták és más torkos kutyák esetében különösen fontos, hogy rendszeresen mérjük őket. 

Hogyan előzhető meg a túlsúly?

Rendszeresen ellenőrizzük kedvencünk testtömegét. Például egy esetleges táplálékváltást követően viszonylag gyorsan, mégis észrevétlenül elhízhat a kutya. Ha nem figyelünk a testtömegére, bizony előfordulhat, hogy már csak előrehaladott állapotában vesszük észre a bajt.

A kutya fizikai adottságaihoz mért testmozgás minden éltekorban nagyon fontos: ezzel sokat tehetünk a túlsúly kialakulása ellen.